A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik.
Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja,
de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven.
Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző
verziója esetén is más és más lehet.
A MS-DOS/Hll.Joker.A vírus
elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:
vírusvédelem
elnevezés
Avast
HLLo-Joker-11000
AVG
Joker
BitDefender
Joker.11000.A
e-Trust
Joker
F-PROT
Joker.11000.A
F-Secure
Virus.DOS.HLLO.Joker.a
Ikarus
Hllo.Joker.A
Kaspersky
Virus.DOS.HLLO.Joker.a
McAfee
HLL.ow.Joker.11000(Virus)
vírusvédelem
elnevezés
Microsoft
DOS/Joker.11000
NOD32 (ESET)
Hll.Joker.A
Norton Antivirus
Joker
Panda
Joker
Rising Antivirus
JOKER
Sophos
Joker
Trend Micro
JOKER.A
VirusBuster
Joker.11000.B
Fertőzés
A vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz.
A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.
A víruskód a fertőzött fájl elejére kerül, felülírva az eredeti programkódot. A felülírt területről nem készít másolatot, így az eredeti állapot nem visszaállítható.
Tevékenységek
Minden vírus, féreg azt csinál, amit akar, illetve amit a programozó beleprogramozott. Egyes vírusok, férgek tevékenységüket (büntető rutinjukat) valamilyen
eseményhez, legtöbbször valamilyen időponthoz kötik.
feltétel
minden aktiválódáskor
tevékenység
a vírus
véletlenszerűen választva egyet-egyet megjelenít a vírus
kódjában megtalálható alábbi üzenetekből:
talál DBF fájlokat a megfertőzhető EXE fájlok mellett
tevékenység
a DBF fájlokat felülírja
A fertőzés módszerei
A vírusok és programférgek egy része speciális bejegyzéseket őriz kódjában arra, hogy a megtámadott számítógépek merevlemezén mely könyvtárakban keressenek megfertőzhető fájlokat, illetve mely könyvtárban helyezhetik el a biztos és rendszeres vezérléshez jutás reményében a kártékony program futtatható kódját hordozó programfájlokat.
A MS-DOS/Hll.Joker.A vírus
az aktuális könyvtár fájljait fertőzi meg.
Az alábbi megadott meghajtókon, illetve könyvtárakban is keres megfertőzhető fájlokat:
c:\
a:\
c:\
a:\
Memória
A vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.
A MS-DOS/Hll.Joker.A vírus
nem mutat memóriarezidens viselkedést, és direkt fertőzőként, parazita módon, ha lefutott, visszaadja vezérlést a gazdaprogramnak vagy az operációs rendszernek.
Egyebek
A kártékony programok programozói az elkészült kódban üzeneteket, képeket helyezhetnek el, melyeket általában valamilyen formában titkosítanak.
A vírusok, programférgek és egyéb kártevők programkódjában sok esetben találunk jellegzetes szövegeket, amelyekben vagy a vírus készítőjének szignóját tisztelhetjük, vagy a vírus működéséhez felhasznált jellemző szövegrészeket (fájl és könyvtárnevek stb.). E szövegek nem mindig ismerhetők fel közvetlenül, többnyire csak a kódolt vírusprogram dekódolásával válnak láthatóvá és olvashatóvá.
A MS-DOS/Hll.Joker.A vírus
programkódjában szereplő, de soha meg nem jelenő szöveg(ek):
West Lake Software and Data Research, WA 0108077, New Orleans, (c) 1986