A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik.
Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja,
de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven.
Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző
verziója esetén is más és más lehet.
A MS-DOS/Icelndic.1618.A3 vírus
elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:
vírusvédelem
elnevezés
Avast
MIX1-1618
AVG
Icelandic
BitDefender
Icelandic.1618.A
e-Trust
Mix 1
F-PROT
Icelandic.1618.A
F-Secure
Virus.DOS.Mix.1618.a
Ikarus
Icelandic.1618
Kaspersky
Virus.DOS.Mix.1618.a
McAfee
Iceland(Virus)
vírusvédelem
elnevezés
Microsoft
DOS/Icelandic_1618.A
NOD32 (ESET)
Icelndic.1618.A3
Norton Antivirus
Icelandic.Mix-1
Panda
Icelandic.1618.I
Rising Antivirus
Mix.1618.b
Sophos
MIX-1618
Trend Micro
MIX1-E
VirusBuster
Icelandic.1618.H
Fertőzés
A vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz.
A MS-DOS/Icelndic.1618.A3 vírus
a COMMAND.COM fájlt is fertőzi.
A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.
A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra.
A vírus
egyik jellemzője a fájl végén található záró bájtok, melyek értéke:
MIX1
A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.
A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra.
A vírus
egyik jellemzője a fájl végén található záró bájtok, melyek értéke:
MIX1
Tevékenységek
Minden vírus, féreg azt csinál, amit akar, illetve amit a programozó beleprogramozott. Egyes vírusok, férgek tevékenységüket (büntető rutinjukat) valamilyen
eseményhez, legtöbbször valamilyen időponthoz kötik.
feltétel
a 9-es megszakítást felhasználva számolja a billentyűleütéseket, a számláló
"6000"
értékénél
tevékenység
minden lemezre írást verifikálásra változtat
A fertőzés módszerei
A memóriába bekerült vírus akkor fertőz, ha megfelelő célpont kerül a látókörébe. A felügyelt megszakítástól és a vírusprogram kódjától függően megkülönböztethetünk olyan vírusokat, melyek a programfájlok futtatásakor fertőznek, mások a fájlok megnyitásakor vagy zárásakor, másolásakor, olvasásakor vagy írásakor, esetleg már a tartalomjegyzék lekérésekor is, és nem ritka eset, amikor ezek kombinációival találkozunk.
A fájl és lemezműveletekhez kapcsolódó megszakítások következő funkcióit használja fel a víruskód terjesztésére:
fájl végrehajtása
fájl megnyitása
Memória
A vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.
