A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik.
Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja,
de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven.
Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző
verziója esetén is más és más lehet.
A MS-DOS/Quarry.2 vírus
elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:
vírusvédelem
elnevezés
Avast
Silly-1147
AVG
Quarry
BitDefender
Quarry.1147
e-Trust
Quarry.1147
F-PROT
Quarry.1147
F-Secure
Virus.DOS.SillyE.1147
Ikarus
Virus.DOS.SillyE.1147
Kaspersky
Virus.DOS.SillyE.1147
McAfee
Univ/g(Virus)
vírusvédelem
elnevezés
Microsoft
DOS/Quarry.1147
NOD32 (ESET)
Quarry
Norton Antivirus
Quarry.1147
Panda
Univ
Rising Antivirus
Virus.Dos.SillyE.1147
Sophos
SillyE-1147
Trend Micro
SEEDS
VirusBuster
Quarry.1147
Fertőzés
A vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz.
A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.
A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra.
A víruskészítők már a kezdetektől igyekeztek programjaik elrejtésére. Ennek érdekében a vírusprogramot kódolják, illetve olyan "szolgáltatással" látják el, hogy a kód fertőzésről fertőzésre változzon. Ennek mértéke is változó, és a többalakúság fokának megfelelően megkülönböztetünk polimorf, oligomorf és metamorf kártevőket. Az oligomorf, illetve polimorf kártevőkben alkalmazott kódolásra (és kártevőre) jellemző a beépített dekódoló eljárás (dekriptor) is, mely a legtöbb esetben jól elkülöníthető a víruskód többi részétől.
A vírus
programkódja titkosított.
A vírus
egyik jellemzője a fájl végén található záró bájtok, melyek értéke:
99
Tevékenységek
Minden vírus, féreg azt csinál, amit akar, illetve amit a programozó beleprogramozott. Egyes vírusok, férgek tevékenységüket (büntető rutinjukat) valamilyen
eseményhez, legtöbbször valamilyen időponthoz kötik.
feltétel
minden hónap 20-án
tevékenység
lefagyasztja a számítógépet
rengeteg 0 bájt hosszúságú ideiglenes fájlt hoz létre az aktuális könyvtárban. Az ideiglenes fájlokat ezen a napon egészen addig csinálja, amíg újra nem indítjuk a gépet vagy be nem telik a könyvtár. Ez utóbbi esetben hibaüzenetet kapunk. Ennek az lesz az eredménye hogy az adott könyvtárban már nem lehet létrehozni vagy felmásolni más állományokat. Az ideiglenes fájlok attributuma hidden, system, read-only lesz, tehát egy sima DIR paranccsal sem fogunk rájönni, hogy az adott könyvtár miért van tele állományokkal
A fertőzés módszerei
A vírus
1
fájlt fertőz meg egy vezérléshez jutáskor.
Rekurzív módon az alkönyvtárakban is keres fertőzhető célpontokat.
A vírus
az aktuális meghajtó gyökérkönyvtárában keres megfertőzhető célpontokat.
Memória
A vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.
A MS-DOS/Quarry.2 vírus
nem mutat memóriarezidens viselkedést, és direkt fertőzőként, parazita módon, ha lefutott, visszaadja vezérlést a gazdaprogramnak vagy az operációs rendszernek.
