A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik.
Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja,
de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven.
Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző
verziója esetén is más és más lehet.
A MS-DOS/Silly.163.B vírus
elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:
vírusvédelem
elnevezés
Avast
Russian Tiny-163
AVG
V-163
BitDefender
QTiny.163
e-Trust
V 163
F-PROT
Qtiny.163
F-Secure
Virus.DOS.Tiny.163.a
Kaspersky
Virus.DOS.Tiny.163.a
McAfee
Univ/b(Virus)
vírusvédelem
elnevezés
Microsoft
DOS/Qtiny.163
NOD32 (ESET)
Silly.163.B
Norton Antivirus
SillyRC.163
Panda
Univ
Rising Antivirus
DOSCOM.Tiny.163
Sophos
V-163
Trend Micro
V.163-C
VirusBuster
Qtiny.163
Fertőzés
A vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz.
A vírusok programkódja mérhető helyet foglal a fájlokban, a bootszektorban, az mbr-ben, illetve a flopi vagy merevlemez szektoraiban.
Ez a méret nem mindig egyezik meg a tényleges és látható méretnövekedéssel, mert egyéb hatások is közrejátszanak. Például, ha a vírus felülír saját kódjával kisebb-nagyobb programszakaszokat a fájlban, vagy ha a gazdaprogram "üregeiben" rejti el saját kódját. Előfordulhat az is, hogy a megfertőzött fájlokat a szegmenshatárig tölti fel valamilyen (általában közömbös) tartalommal.
Sok esetben a víruskód tényleges mérete helyett csak a lefoglalt szektorok számát lehet megadni.
A több célpontot is fertőző kártevőknél gyakori eset, hogy az adott fájltípusok különböző struktúrája miatt a COM és az EXE fertőzésekben levő víruskód mérete más, illetve az mbr-t és bootszektort is fertőző bootvírusok és multitarget vírusok más mérettel jellemezhetők a flopilemez bootszektorában, mint az mbr-ben, vagy éppen a COM és/vagy EXE fájlokban.
A MS-DOS/Silly.163.B vírus
a fertőzéskor 4
bájtot ír felül víruskóddal a fertőzött programfájlok elején, hogy saját programkódjára irányítsa a vezérlést. A felülírásnak köszönhetően a fertőzött állomány eredeti tartalma nem visszaállítható.
A MS-DOS/Silly.163.B vírus
a COMMAND.COM fájlt is fertőzi.
A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.
A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra.
Nem fertőzi (újra) a(z)
M
karakterrel kezdődő fájlokat.
A fertőzés módszerei
A memóriába bekerült vírus akkor fertőz, ha megfelelő célpont kerül a látókörébe. A felügyelt megszakítástól és a vírusprogram kódjától függően megkülönböztethetünk olyan vírusokat, melyek a programfájlok futtatásakor fertőznek, mások a fájlok megnyitásakor vagy zárásakor, másolásakor, olvasásakor vagy írásakor, esetleg már a tartalomjegyzék lekérésekor is, és nem ritka eset, amikor ezek kombinációival találkozunk.
A fájl és lemezműveletekhez kapcsolódó megszakítások következő funkcióit használja fel a víruskód terjesztésére:
fájl végrehajtása
Memória
A vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.
