At.149

Az Ön böngészőjében nincs engedélyezve a sütik (cookies) használata. A honlap teljes értékű használatához kérjük, engedélyezze használatukat böngészőjében!

Létrehozva: 2008-07-03, 11:32:10

Utolsó frissítés: 2009-11-09, 16:29:17

Platform: MS-DOS

Típus: vírus

Méret: 149

Dátum: 1992

Veszélyeztetett operációs rendszer(ek): DOS

Nem működőképes i8086-os (PC és XT) processzoron.

Elnevezések:

A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik. Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja, de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven. Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző verziója esetén is más és más lehet.

A MS-DOS/At.149 vírus elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:

vírusvédelem	elnevezés
Avast	AT-149
AVG	AT.149
Avira	At-149
BitDefender	AT.149.A
e-Trust	AT.149
F-PROT	AT.149.A
Fortinet	AT.fam
F-Secure	Virus.DOS.Small.149
Ikarus	Virus.DOS.Small.149
Kaspersky	Virus.DOS.Small.149

vírusvédelem	elnevezés
McAfee	Xany(Virus)
NOD32 (ESET)	At.149
Microsoft	DOS/AT_149.A
Norton Antivirus	AT.149
Panda	AT.149
Rising Antivirus	Ati149
Sophos	Small-149
Trend Micro	149_COM
VirusBuster	AT.149.A

Egyéb elnevezések: AT.149,

Fertőzés

A vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz.

COM fájlok fertőzése

A vírusok programkódja mérhető helyet foglal a fájlokban, a bootszektorban, az mbr-ben, illetve a flopi vagy merevlemez szektoraiban. Ez a méret nem mindig egyezik meg a tényleges és látható méretnövekedéssel, mert egyéb hatások is közrejátszanak. Például, ha a vírus felülír saját kódjával kisebb-nagyobb programszakaszokat a fájlban, vagy ha a gazdaprogram "üregeiben" rejti el saját kódját. Előfordulhat az is, hogy a megfertőzött fájlokat a szegmenshatárig tölti fel valamilyen (általában közömbös) tartalommal. Sok esetben a víruskód tényleges mérete helyett csak a lefoglalt szektorok számát lehet megadni. A több célpontot is fertőző kártevőknél gyakori eset, hogy az adott fájltípusok különböző struktúrája miatt a COM és az EXE fertőzésekben levő víruskód mérete más, illetve az mbr-t és bootszektort is fertőző bootvírusok és multitarget vírusok más mérettel jellemezhetők a flopilemez bootszektorában, mint az mbr-ben, vagy éppen a COM és/vagy EXE fájlokban.

A MS-DOS/At.149 vírus a fertőzéskor 3 bájtot ír felül víruskóddal a fertőzött programfájlok elején, hogy saját programkódjára irányítsa a vezérlést. A felülírásnak köszönhetően a fertőzött állomány eredeti tartalma nem visszaállítható.

A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.

A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra.

Nem fertőzi a(z) M bájttal kezdődő fájlokat.

A fertőzés módszerei

A memóriába bekerült vírus akkor fertőz, ha megfelelő célpont kerül a látókörébe. A felügyelt megszakítástól és a vírusprogram kódjától függően megkülönböztethetünk olyan vírusokat, melyek a programfájlok futtatásakor fertőznek, mások a fájlok megnyitásakor vagy zárásakor, másolásakor, olvasásakor vagy írásakor, esetleg már a tartalomjegyzék lekérésekor is, és nem ritka eset, amikor ezek kombinációival találkozunk. A fájl és lemezműveletekhez kapcsolódó megszakítások következő funkcióit használja fel a víruskód terjesztésére:

fájl végrehajtása

A vírusok és programférgek egy része speciális bejegyzéseket őriz kódjában arra, hogy a megtámadott számítógépek merevlemezén mely könyvtárakban keressenek megfertőzhető fájlokat, illetve mely könyvtárban helyezhetik el a biztos és rendszeres vezérléshez jutás reményében a kártékony program futtatható kódját hordozó programfájlokat.

A MS-DOS/At.149 vírus az aktuális könyvtár fájljait fertőzi meg.

Nem ellenőrzi a fájlméretet a fertőzés előtt, ezért a fertőzött fájl mérete átlépheti a kritikus 65535 bájtos határt.

Memória

A vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.

A MS-DOS/At.149 vírus memóriarezidens.