A .sys kiterjesztésű fájlokat fertőző víruspéldányok mérete 2832 bájt. Elnevezések:A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik. Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja, de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven. Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző verziója esetén is más és más lehet. A MS-DOS/Invol.A vírus elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:
FertőzésA vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz. A vírusok programkódja mérhető helyet foglal a fájlokban, a bootszektorban, az mbr-ben, illetve a flopi vagy merevlemez szektoraiban. Ez a méret nem mindig egyezik meg a tényleges és látható méretnövekedéssel, mert egyéb hatások is közrejátszanak. Például, ha a vírus felülír saját kódjával kisebb-nagyobb programszakaszokat a fájlban, vagy ha a gazdaprogram "üregeiben" rejti el saját kódját. Előfordulhat az is, hogy a megfertőzött fájlokat a szegmenshatárig tölti fel valamilyen (általában közömbös) tartalommal. Sok esetben a víruskód tényleges mérete helyett csak a lefoglalt szektorok számát lehet megadni. A több célpontot is fertőző kártevőknél gyakori eset, hogy az adott fájltípusok különböző struktúrája miatt a COM és az EXE fertőzésekben levő víruskód mérete más, illetve az mbr-t és bootszektort is fertőző bootvírusok és multitarget vírusok más mérettel jellemezhetők a flopilemez bootszektorában, mint az mbr-ben, vagy éppen a COM és/vagy EXE fájlokban.A MS-DOS/Invol.A vírus megnöveli a fertőzött fájlok méretét. Ez a méretnövekedés azonban fertőzésenként változhat. A méretnövekedés legkisebb értéke1409 bájt, a legnagyobb értéke pedig 1421 bájt. A vírusok a szokásosnak tekinthető COM és EXE, illetve makróvírusok esetén DOC, DOT, PPT, MDB és XLS kiterjesztésű fájlok mellett egyéb kiterjesztésű fájlokat is megfertőzhetnek. Erre az ad lehetőséget, hogy az operációs rendszer és a felhasználói programok fájljai között számos olyan található, melyek belső szerkezete, felépítése megegyezik a COM vagy EXE fájlokéval, csak a kiterjesztés más (például SYS, OVL, DLL vagy egyéb).A MS-DOS/Invol.A vírus a(z) sys kiterjesztésű fájlokat (is) megfertőzi. A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra. A víruskészítők már a kezdetektől igyekeztek programjaik elrejtésére. Ennek érdekében a vírusprogramot kódolják, illetve olyan "szolgáltatással" látják el, hogy a kód fertőzésről fertőzésre változzon. Ennek mértéke is változó, és a többalakúság fokának megfelelően megkülönböztetünk polimorf, oligomorf és metamorf kártevőket. Az oligomorf, illetve polimorf kártevőkben alkalmazott kódolásra (és kártevőre) jellemző a beépített dekódoló eljárás (dekriptor) is, mely a legtöbb esetben jól elkülöníthető a víruskód többi részétől.A MS-DOS/Invol.A vírus polimorf sajátságokkal rendelkezik, azaz fertőzésről fertőzésre módosítja saját kódját, s ezzel megnehezíti, vagy akár lehetetlenné is teszi, hogy azonosító bájtsorozat(ok) segítségével fedezzék fel és/vagy azonosítsák egyértelműen a fertőzést okozó víruspéldányokat. TevékenységekMinden vírus, féreg azt csinál, amit akar, illetve amit a programozó beleprogramozott. Egyes vírusok, férgek tevékenységüket (büntető rutinjukat) valamilyen eseményhez, legtöbbször valamilyen időponthoz kötik.
A fertőzés módszereiA memóriába bekerült vírus akkor fertőz, ha megfelelő célpont kerül a látókörébe. A felügyelt megszakítástól és a vírusprogram kódjától függően megkülönböztethetünk olyan vírusokat, melyek a programfájlok futtatásakor fertőznek, mások a fájlok megnyitásakor vagy zárásakor, másolásakor, olvasásakor vagy írásakor, esetleg már a tartalomjegyzék lekérésekor is, és nem ritka eset, amikor ezek kombinációival találkozunk. A fájl és lemezműveletekhez kapcsolódó megszakítások következő funkcióit használja fel a víruskód terjesztésére:
A vírus eszközvezérlőként töltődik be a memóriába. A rendszer megfertőzésekor ugyanis a C:\CONFIG.SYS fájlban megkeresi az első "DEVICE=" kezdetű sort és megfertőzi azt a fájlt, amire ez bejegyzés mutat. MemóriaA vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.A MS-DOS/Invol.A vírus memóriarezidens. EgyebekA kártékony programok programozói az elkészült kódban üzeneteket, képeket helyezhetnek el, melyeket általában valamilyen formában titkosítanak. A vírusok, programférgek és egyéb kártevők programkódjában sok esetben találunk jellegzetes szövegeket, amelyekben vagy a vírus készítőjének szignóját tisztelhetjük, vagy a vírus működéséhez felhasznált jellemző szövegrészeket (fájl és könyvtárnevek stb.). E szövegek nem mindig ismerhetők fel közvetlenül, többnyire csak a kódolt vírusprogram dekódolásával válnak láthatóvá és olvashatóvá.A víruskódban egy titkosított szöveg található. A MS-DOS/Invol.A vírus programkódjában szereplő, de soha meg nem jelenő szöveg(ek): c:\config.sys EVICE C:\vansi.sys device=vansi.sys vansi
|
